darázsölyv

Hazai elterjedés
Nagyobb számban az Északi- és Dunántúli-középhegységben, a Somogyi- és Zalai-dombságban fészkel, de költ az Alpokalján és a Mecsekben is. Kisebb számban fészkel a Hajdúságban, Szatmár-Beregben és a Duna–Tisza közi síkvidéki erdőkben, elszórtan a nagyobb folyókat kísérő keményfás ligeterdőkben is. Általában a meleg, délies kitettségű, nem teljesen zárt tölgyesekben, ritkábban bükkösökben, az alföldeken tölgyesekben, ritkábban fenyvesekben telepszik meg. A legnagyobb sűrűséget 250–500 méter tengerszint feletti domb- és hegyvidéki erdőkben éri el.

Időbeli előfordulás
Az első példányok április első hetében jelennek meg, de az állomány nagy része csak április végén, május elején érkezik meg. Fészkelési ideje május elejétől augusztus elejéig-közepéig tart. Ebben az időszakban a legmagasabb, 4–6% a megfigyelés valószínűsége. A hazai költőállomány nagy része szeptemberben elhagyja az országot, de az északabbról érkező, vonuló példányok október közepéig láthatók. 

A hazai fészkelőállomány nagysága
Állományát az 1990-es években 300–350, 1998–2001 között 500–650, 2008–2014 között 800–1000 párra becsülték. Nehéz felderíthetősége és az előzőekben ismertetett becslések alapján állománya 800–1000 pár közé tehető.

Természetvédelem
Magyarországi állományára elsősorban a vegetációs időben végzett erdészeti munkák jelentenek veszélyt, ezért a költés sikerességének biztosítása érdekében a legfontosabb tennivaló a fészkek védőzónáinak kijelölése, a fészkelés zavartalanságának biztosítása. Veszélyeztető tényező még az erdei termékek gyűjtése és a technikai sportok erdőkben történő végzése. A táplálékát negatívan befolyásoló kedvezőtlen időjárás elsősorban a kis fiókákra jelent veszélyt. Vonulása során a mediterrán országokban történő illegális vadászat sok madár pusztulását okozza. 

Forrás: Béres I. 2022. Darázsölyv. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 353–354.